A vízvezeték rendszerek szerelése

A vízszerelési kivitelezési munkát vagy megrendelik a vállalkozótól, vagy az versenytárgyalás útján nyeri el a vízszereléssel foglalkozó kivitelező cég. Mindkét esetben az a vállalkozó érdeke, hogy a feladatot a legrövidebb idő alatt, a legkisebb ráfordítással, minél nagyobb haszonnal, jó minőségben teljesítse.

A vízszerelés kivitelezésének előkészítése, lebonyolítása

Általában a vízszerelési munka az építési munkaterületen kedvezőtlen körülmények között folyik. Ennek káros hatását úgy csökkenthetik, ha a munkahelyi élőmunkát az előkészítés során tudatosan minimálisra csökkentik, és meghatározzák azokat a feltételeket, amelyeket meg kell teremteni a vízvezeték szerelési feladat zavartalan megoldásához. Vízvezeték szerelésről bővebben a KLA oldalán.

A következőkben az ezekkel kapcsolatos fogalmakat és tevékenységeket tekintjük át.

Kiviteli tervdokumentáció

Az épületgépészeti kiviteli tervdokumentáció általában a következőkből épül fel:

• Helyszínrajz: léptéke M 1:500 vagy 1:1000. Ezen a rajzon tüntetik fel a beépített területet a meglévő, a tervezett vagy a bontandó épületek körvonalrajzaival, a területen haladó csővezetékek nyomvonalát, műtárgyait, közműcsatlakozásait, a területen áthaladó úthálózatot. Tehát minden olyan létesítményt, amely az áttekintéshez, a terület megismeréséhez szükséges.
• Alaprajz: léptéke M 1:50, 1:100, 1:200, az épület mértékétől függően. Az alaprajzon rajztechnikailag egymástól rendeltetésszerűen megkülönböztetve feltüntetik az épület falait, nyílászáróit, a pilléreket, a beépített bútorokat, az épületgépészeti berendezési tárgyak szimbólumait, a csővezetékeket.

Jelölik a függőleges vezetékek helyét és számát. Célszerű feltűntetni a burkolatok anyagát. Minden olyan szintről készül alaprajz, amely a többitől kialakításában eltér, így általában találkozunk pince-, földszint- és általános emelet alaprajzokkal. A függőleges csőterven az épületgépészeti rendszerek függőleges irányban léptékhelyes (M 1:50, 1:100), és csak az alaprajzzal együtt alkalmas a vízvezeték berendezés méretezése és kivitelezése. Itt a tájékozódás alapja az ejtő-vagy a felszállóvezeték; ami a terven ezektől jobbra van, az a valóságban is jobbra helyezkedik el, vagyis a tervrajt oldalhelyes.

Részletrajz

Részletrajz akkor szükséges, ha a két előbbi rajz alapján az adott csomópont vagy vízvezeték rendszer nem alakítható ki. Léptéke M 1:25, 1:10. A berendezési tárgyakat (mosdó, wc, fürdőkád) itt már nem jelképpel ábrázolják, hanem méretarányosan, a csöveket három vonallal (tengely és a két alkotó), a szerelvényeket pedig mérethű jelképeikkel. A csomópontról annyi nézetet és metszetet kell készíteni, amennyi alapján az kialakítható. Bonyolult, több munkamenetet magában foglaló épületgépészeti csőrendszert össze kell rajzolni, hogy az ütközések elkerülhetők legyenek. Célszerű feltüntetni a más szerelőipari szakmák nagy helyfoglalású berendezéseit is. Így nem fordulhat elő, hogy ugyanarra a helyre két vagy több munkanem szerkezeteit tervezik.

A hosszerelvény az ún. nyomvonalas létesítmények (csatorna, vízvezeték) egyik jellegzetes tervdokumentációja. Ez a rajt egy, a csőtengellyel párhuzamos hosszmetszet vízszintes irányban zsugorítva, amelyen minden olyan adat megtalálható, amely a vezeték helyzetét függőleges irányban meghatározza. Így a terepszintmagasság, a folyásfenékmélység, valamelyik a gaodéziai viszonyítási ponthoz képest.

Ezenkívül leolvasható a cső mérete és anyaga, a műtárgyak helye, a lejtések, az esetleges kereszteződések. A hossszelvény kétléptékű terv, ami azt jelenti, hogy a függőleges lépték általában M 1:100, a vízszintes M 1:200, 1:500, esetleg 1:1000. Vannak esetek, amikor a nagy rajzméretek miatt – hasonlóan a függőleges csőtervekhez – a vízszintes irányú léptékhelyességet mellőzik.Gyártási tervet akkor készítenek, ha az adott csomópontot vagy részegységet nem a helyszínen, hanem előre gyártó üzemben készítik el.