Ugrás a tartalomhoz
feb. 28. 2016

Laboratóriumi Berendezések

Vegyifülkék

Laboratóriumokban a levegőt káros mértékben szennyező gáz-, ill. gőzfejlődéssel járó műveleteket zárt térben, vegyifülkékben végzik. A zárt vegyifülke főrészei a csempével, műanyaggal vagy kőagyaglappal burkolt vasbeton munkafelület, a három oldalon üvegezett idomacélváz, amelynek hátoldala a csempézett falfelülethez fekszik. A fülke elülső részét felfelé nyíló üvegezett tolóajtó járja le. A fülke többnyire két tömlővéges vízkifolyóval és négy tömlővéges gázcsappal készül. Ezek a vegyifülke hátsó határoló falán vannak elhelyezve, de fülkén kívül a szerelvényfalon elhelyezett forgató fogantyúkkal működtethetők. A vízkifolyó szelepek alá fajansz laboratóriumi tölcséreket (MSZ 3531) kell szerelni. A fülke hátsó falának alsó és felső részén egy-egy szellőző nyílásnak kell lennie, amelyek kizárólag erre a célra létesített kürtőbe csatlakoznak.

A szellőzőnyílások vízszintes irányban eltolható fajansz fülke szellőztetők (MSZ 3535) zárják, illetve nyitják. Az acélvázas vegyifülke nyitott alsórésszel, szekrényes alsórésszel készülhet.

A vegyifülke felszerelését megelőzően a befalazó karmoknak és a lábak padlózatba rögzítendő végeinek pontosan kimért és kirajzolt helyén megfelelő méretű nyílásokat kell vésni, vagy ha ezeket az építkezés alkalmával kiképezték, méreteik ellenőrizendők. Ezt követően a fülkevázat a terven megadott helyére állítjuk. A vízszintbe állítással egyidejűleg ékeléssel rögzíteni kell elmozdulás ellen a karmokat és lábakat. Ezután a végleges befalazás — miután a beállítás helyességét még egyszer ellenőriztük — cementhabarccsal elkészítendő.

A fajansz laboratóriumi fülkeszellőztetőt és a laboratóriumi tölcséreket a burkoló munkával egyidejűleg a burkoló szakmunkás helyezi el. A szabadon haladó víz-, gáz és lefolyó csatlakozó vezetékek, valamint a szerelvények, a befalazás megkötése, ill. a burkoló munkák befejezése után készíthetők.

Laboratóriumi asztalok szerelvényei

Laboratóriumi asztalokon végzik azokat a műveleteket, amelyeknél — a tervezett szellőztetést figyelembe véve — nem keletkezhetnek a levegőt káros mértékben szennyező gázok vagy gőzök. Ezeket a laboratórium igényeinek megfelelő számú víz- és gázberendezéssel, ül. szerelvénnyel, úgymint laboratóriumi kiöntővel, állványcsappal, lefolyótölcsérrel, egy- vagy többágú tömlős gázcsap-pal kell ellátni.

A laboratóriumi asztalra szerelt vízvezetéki állványcsövek tartalékelzáró szelepét, a tömlős gázcsapok fő elzárócsapját, továbbá a lefolyótölcsérek bűzelzáróit, az asztallap alatt könnyen hozzáférhető, kezelhető módon kell felszerelni.

Laboratóriumi kiöntők

Alacsony hátfalú fajansz medencék (MSZ 3534 és MSZ 3533) felcsavarható fehércserép bűzelzáróval (182. és 183. ábra). Hátfalaik csavarlyukkal készülnek, ennek ellenére támaszokra vagy csőlábakra kell szerelni a várható súlyterhelésük miatt. Az elfolyóvizek elvezetésére olyan csővezetéket kell alkalmazni, amely a laboratóriumban használt vegyszerek agresszív hatásának ellenáll (PVC, ólom-, kőanyag, üveg).

Különösen agresszív vegyszerek kiöntésére kívül-belül zománcozott kőanyag laboratóriumi kiöntőket is alkalmaznak (régi jelük ST 655 és ST 666) a kiöntő anyagából kialakított bűzelzáróval és belecsiszolt leeresztő dugóval.

laboratoriumi_kiontok.jpg

Laboratóriumi tölcsérek

A laboratóriumi asztalok és vegyifülkék munkafelületébe süllyeszthetők a laboratóriumi tölcsérek, csempézett felülethez alkalmasak a négyszögletes kávájú MSZ 3530 és MSZ 3545 típusok. Műanyag vagy gumi munkafelületbe a kerek kávájú MSZ 3529 kúpos, vagy MSZ 3531 öblös fajansz tölcsérek alkalmasak. Teljes befoglalás esetén az MSZ 3532 jelű csonknélküli laboratóriumi tölcsér alkalmazható.

Laboratóriumi állványcső kifolyószeleppel

Egy- vagy kétágú kivitelben készül sárgarézből, csiszolt felülettel vagy nikkelezve. Az álványba csavarozható kifolyószelep tömlős végződésű. Mind az egy-, mind a kétágú állvány felsőrészéhez visszaszívást gátló szelep csatlakozik.

Locsoló Berendezések

A kerti locsoló szelepeket (MSZ 5246) kertek, parkok öntözésére használják és 1/2-1 1/2" átmérőjű csatlakozással készülnek. Közvetlenül a térszint alatt helyezik el, betonba ágyazott bükkfaékre erősítve, csapszekrénnyel védve. A fagyhatár alatt elhelyezett víztelenítő főcsaphoz horganyzott acélcsővel csat-lakozik. Locsoló szelepeket tápláló kiterjedtebb csőhálózat fagyhatár feletti takarással is fektethető, de ebben az esetben a téli idő beállta előtt gondoskodni kell a leürítéséről. Az ürítőt elszikkasztó kavicsággyal kell körülvenni.

A kerti locsoló szelep tartozékai még; az állványcső alsó részén belső menetes végződésű karmantyúval, fölül tömlő hollandival; a kerti csap méretének megfelelő gumi- vagy műanyagtömlő és sugárcső.

 

okt. 25. 2015

Csőtörések bemérésének és elhárításának hatékony módszerei

Mikor van szükség csőtörés bemérésére?

A csőtörés tipikus háztáji probléma, kertes házaknál, és lakásoknál egyaránt előfordul, valószínűleg mindenki találkozott már vele. Ha látható a víz kiszivárgása, könnyű megállapítani, hol történt a baj, de nem minden esetben van ez így, sőt, az sem biztos, hogy ott kezd el folyni, ahol eltört a vezeték. Például, mikor az alsó szomszédot sikerül eláztatni, minden csurom víz, nem egyértelmű, honnan folyik. A csőtörés bemérésről bővebben a KLA magazinban olvashat.

csovezetek.jpg

Ilyen esetekben szükséges lehet a bemérés. A csőtörés bemérésére számos eszköz létezik, de vízvezeték szerelő mindenképpen szükséges hozzá, a szakértelem, és valószínűleg a megfelelő eszköz is nála van, nem pedig otthon a fészerben.  A komolyabb bemérésekre általában családi házaknál van szükség, ahol a vízelvezető cső házon kívüli részén is előfordulhat törés. Nem kifizetődő dolog felásni a fél kertet vagy kivésni a falat a cső fekvése mentén, mert sokkal több idő megtalálni a javítandó részt és sokkal több pénzbe kerül a helyreállítás, mint a baj pontos helyének bemérése. A beméréssel elérhető, hogy csak egy kisebb részen kellejen ásni, vagy vésni, a munka gyorsan elvégezhető és a lefolyó máris használatra kész.

Csőtörés bemérése – a hatékony megoldás

Manapság szinte minden területen hódítanak az elektronikai eszközök, melyek megkönnyítik az ember életét. Így van ez a vízvezetékezés területén is, ahol a dugulások és csőtörések bemérése már könnyen megoldható a rendelkezésre álló, sok esetben kamerás eszközök segítségével. Az egyszerűbb holmik rövidebb távon, vékonyabb csövekben alkalmazhatók, kicsi kamerájuk, üvegszálas betolórúdjuk és beépített fényforrásuk segítségével megtalálják a probléma helyét, okát. Általában 15 méter hosszú szakaszt tudnak vizsgálni a 17 mm-es fejükkel. Ezeket 20-50 mm átmérőjű csöveknél alkalmazzák, mint például padlóösszefolyó, mosogató, mosdó lefolyója.  A WC és általános kültéri csatornavezetékek esetén a 40 mm-es fejjel ellátott, 60 méter hosszt vizsgálni tudó eszközöket vetik be. A legnagyobb általánosan használt eszköz, amit csőtörés bemérésekor a csövekbe juttatnak, 100 méterig jut el, feje 55mm és a 160mm-nél vastagabb átmérőjű csövek esetében alkalmazzák. Ezeken kívül léteznek speciális, önjáró berendezések is, melyek hatalmas távokat képesek megtenni, így a közmű csatornák vizsgálatára is alkalmasak.

Csőtörés műszeres bemérésének plusz előnyei

A csőtörés elhárítás megkönnyítése mellett a műszeres bemérésnek számos egyéb előnye is van. A csőtörés javítás során lehetőség van a régi, elöregedett vezetékek cseréjére, esetleges lejtési problémák felfedezésére, korrigálására is. Bővebben a VIP linkek oldalán. A csőtörés műszaki bemérése során, mikor kamerás eszközzel történik a „szemle”, a csővezeték általános állapotának felmérése is lehetővé válik. A kamerás csatornavizsgálat megmutatja a csőtörés pontos helyét, mértékét és az egyéb problémákat is, melyek elhárítása, a csőtörés javítása mellett, azzal egyidőben megtörténhet. A száloptikás csatornavizsgálat a legfejlettebb technika, érdemes élni a lehetőséggel egy dugulás esetén is, hiszen a legtöbb esetben egyáltalán nem lehet tudni, mekkora a baj. A vízvezetékek cseréje, a csőtörés elhárítása, a dugulás elhárítás sokkal egyszerűbb, ha a terep felmérhető, és nem kell az egész fürdőszobát felverni, vagy a kertet felásni. Tulajdonképpen az anyagi előnyöket is meg lehet említeni, hiszen sokkal olcsóbb kettő csempét pótolni, mint egy egész sort.

már. 08. 2014

Átfolyós gáz vízmelegítő

Családi házakban és többlakásos épületekben (amennyiben   nincs  központi melegvíz-ellátó rendszer) a használati meleg vizet lakásonkénti készülékkel kell elõállítani. Az ingatlankezelõ vállalatok  számos esetben az elhasználódott központi melegvíz-ellátó berendezések felújítása helyett is a korábbi rendszert egyedi megoldásúval pótolják. Így a bérleményenkénti energiafogyasztás pontosan mérhetõ, tehát azé az energiáé is, amelyet a használati meleg víz elõállítására fordítunk. Ez pedig takarékosabb meleg vízfogyasztásra ösztönöz. (Megjegyezzük, hogy a felhasznált meleg víz lakásonkénti mérését — a mérõeszköz költséges volta miatt — nem vezették be hazánkban.) Elõnyös a fogyasztó számára is a lakáson belüli vízmelegítõ készülék, mert a víz hõmérsékletét igénye szerint önmaga határozhatja meg, természetesen a rendelkezésre álló vízmelegítõ felsõ hõmérséklethatárán belül.

Elõny továbbá, hogy a vízmelegítõ közelebb van a csapolókhoz, ezért lényegesen rövidebb csõszakaszokra van szükség. Így a használati szünetekben a csövekben kevésbé hûl le a víz, kevesebb lesz a veszteség. A melegvíz-elõállító készülékek szerkezeti felépítése lehet átfolyós (ezen belül közvetlen kifolyású és zárt), valamint tárolós rendszer. Tovább az alkalmazott energiahordozók szerint csoportosíthatók.

Átfolyós rendszerû készülékek


Az átfolyós rendszerû vízmelegítõ készülékek gázüzemûek. Fõleg hõterhelési értékük alapján választhatók. Eszerint megkülönböztethetõ a teljes háztartás, vagyis több melegvíz-csapoló (berendezési tárgy) ellátására alkalmas 13 kW-nál nagyobb teljesítményû, zárt és egy berendezési tárgy melegvíz-ellátásához 13 kW-nál kisebb teljesítményû közvetlen kifolyású készülék.

A 13 kW fölötti vízmelegítõk lehetnek kéménybe kötöttek (a befogadóhelyiségbõl táplált égésilevegõ-biztosítással), valamint kéménybe kötés nélküli, zárt égésterû (külsõ térbõl nyert  égésilevegõ-biztosítással és füstgázkivezetéssel).

A 13 kW alatti kis vízmelegítõk füstgázelvezetése lehet kéménybe kötéssel vagy anélkül, de az utóbbi esetben a helyiségbe került égéstermék és az elhasznált oxigén miatt — egy-egy alkalommal — 10 percnél tovább nem üzemeltethetõk. Valamennyi átfolyós rendszerû gázvízmelegítõ közös jellemzõje az igen kedvezõ hatásfok (85%), zárt égésterûnél 90%; mûködtetésükhöz min. 0,5 bar víznyomás szükséges. Fõégõjük csak vízvétel ide e alatt üzemel. A meleg víz hõmérséklete 25...65 °C között szabályozható.

A V4 (HÉVIZ SZUPER) típusú kéménybe kötött vízmelegítõ kizárólag automata, csaptelepre köthetõ változatban készül, gyújtórendszere piezoelektromos. A kéménytõl max. 2 m vízszintes vetületû füstcsõtávolságra szerelhetõ fel.

A ZV-4 típusú zárt égésterű vízmelegítő működése és belső felépítése megegyezik a kéménybe köthető VA típusú készülékkel. A külső térrel határos főfalra helyezhető. Utcai főfalra való kivezetésekor külön hatósági engedély szükséges. A kiegészítő szerkezetek a falon való átvezetéshez szükségesek. Télen 0 °C-nál kisebb hőmérséklet hatására, fűtetlen helyiségben, hosszabb vízvételi szünetekben a készülét vízkészlete lefagyhat. Bár ezt a gyűjtóégő egy ideig késlelteti, de tartós üzemszünet előtt célszerű az ürítőcsonkon a készíüléket vízteleníteni.

Kis vízigényű, egy berendezési tárgy ellátására alkalmas készülékek az 5 1/min teljesítményű vízmelegítők. Gyakori típusa a WG 125/G MINI-HÉVÍZ közvetlen kifolyású vízmelegítő, amit a berendezési tárgy fölé kell szerelni. A készülék termoelektromos égésbiztosítóval készül. A hőtermelést üzembe helyezéskor kell beszabályozni, ezt kövezően változtatás nélkül, a beszabályozott állással használható a készülék.

Jelenleg már nem gyártott, de számos háztartásban még előforduló készülék a hengeres palástú kéménybe kötött A-10 és AZ-10 típusú vízmelegítő. Az A-10 több csapoló ellátására, az AZ-10 típus a készülékre szerelt kifolyó és zuhanyszerelvénnyel, mint közvetlen kifolyású berendezés használható.

feb. 04. 2014

Víznyomáscsökkentő szelep

A súlyterhelésű biztonsági szelepet a melegvíztelmelő berendezésekben a hőmérséklet növekedésével járó térfogatnövekedés, ill. a bekövetkezett túlnyomás levezetésére használják.

viznyomascsokkento-szelep2.jpgBelső-belső menetes csatlakozású, sarok kivitelű. A kombinált biztonsági szelepet a villamos üzemű melegvíz-tárolók túlnyomás elleni védelmére használják. Közvetlenül a tároló előtti hidegvíz-vezeték függőleges szakaszába szerelik, a nyíllal jelölt áramlási irány betartásával. A kifolyócsonknak függőlegesen lefelé kell állnia és a lefúvatogombhoz hozzáférhetőnek kell lennie. A biztonsági szelep 0,63...0,7 MPa-nál nyit.

Nyomáscsökkentő szelepet kell beépíteni a melegvíz-tároló, ill. a kombinált biztonsági szelep elé akkor, ha - csak időlegesen is - meghaladja a hálózati nyomás a 0,6 MPa-t. Ugyancsak nyomáscsökkentő szelepet kell elhelyezni főelzáró után az épület egész vízvezetéki rendszerének védelmére, amennyiben a közműhálózati víznyomás értéke a 0,6 MPa-t tartósan túllépi. A nyomáscsökkentő szelep szerkezeti felépítése olyan, hogy a szelepházban elhelyezett szabályozható rugótartású dugattyúra ható csökkentett nyomás - az érkező oldali nyomással szemben - biztosítja a zárást. Vízkivételkor a fogyasztó felöli térben tovább csökkenő nyomás a szelept nyitja, vízvétel megszüntetésével a nyomás újra emelkedik és a szelep ismét zár.

A működés ellenőrzése céljából a nyomáscsökkentő szelep elé és után feszmérőt kell lehelyezni a fogyasztóoldalt pedig biztosítószeleppel kell védeni.

jan. 18. 2014

Áteresztő szelep

A sárgarézből készült, belső-belső menettel felszerelt áteresztő szelepek elzárószerelvényként a vízvezeték bármely szakaszán felhasználhatók. A szelepek szerkezetük jellegzetes kiképzése (többszöri irányváltozás) miatt jelentős alaki ellenállást okoznak. A szelepház kialakításának megfelelően vannak egyenes, sarok és ferde szelepek.

Szelepek: áteresztő szelep

Főbb szerkezeti elemei:

  • a szelepház (az alsó rész átvezetőnyílással, szelepüléssel)
  • a szeleptányér, menetes orsóba végződő szelepszárral és az ezt befogadó felső rész a tömszelencével.

atereszto-szelep2.jpgCsatlakozása lehet menetes (külső és belső), egybeformált vagy oldható forraszvéggel kialakított, valamint ezek kombinációi. A vezetékbe a szelepet mindig úgy kell építeni, hogy a rajta feltűntetett nyíl a víz áramlási irányával megegyezzen, ellenkező esetben csőtörés javítása vállhat szükségessé. Készülhet sárgarézből, bronzból és öntöttvasból. Legáltalánosabb használatos szelepek: az áteresztő és ferde szelep, valamint a sarokszelep forraszvéges csavarzattal, külső menettel.

Csappantyúk

A vízvezetéki nyomócsőben önműködően akadályozzák meg a visszaáramlást. Vízszintes és függőleges helyzetű csővezetékben egyaránt beépíthető. Az előbbitől eltérő működésű visszacsapó szelepek csak rugóterhelésű szelepkúppal használhatók függőleges csővezetékbe. A visszacsapó szelepek csak rugóterhelésű szelepkúppal használhatók függőleges csővezetékbe. A visszacsapó szelep elvén működnek a szivattyúk szívóvezetékébe szerelt szívókosaras lábszelepek. Belső menetes csatlakozásúak. A szivattyú működési szünetekor a már felszívott vízmennyiség leürülését gátolják meg. Beépítésük csak függőleges lehet.

Vízvezetékre csatlakoztatott biztonsági szerelvények

A csővezeték-hálózat és az ahhoz tartozó berendezések, valamint szerelvények meghatározott nyomást viselnek el. A figyelembe vett állandó üzemi nyomástól eltérő nagyobb igénybevétellel szemben megfelelő biztonsági szerelvényekkel kell védeni a vízhálózati rendszert, a szerelvényeket vagy egyes - túlnyomás alatt álló - berendezési tárgyakat.

A rugós vagy súlyterhelésű biztonsági szerelvények az üzemi nyomás megengedett határértékén belül zárt szelepállásban maradnak, de annál nagyobb károsodást okozó feszültség beállta előtt nyitnak és a bekövetkezett túlnyomás megszünéséig a víznek szabad utat engednek, az üzemi érték visszaállásakor ismét zárnak.

dec. 02. 2013

Bemutatkozás - Hogy lesz valaki duguláselhárítás szakértő?

Amikor valaki sok olyan szituációban találja magát, ahol eldugult mosdók és wc-k kitisztítása mindennapos, akkor kénytelen jobban beleásnia magát a témában, hogy ne érjék meglepetések.

A legtöbb szituációban elegendő egy wc pumpba (ami néhányszáz forintért beszerezgető) és alapvető ismeretek a duguláselhárítás témakörében. Biztos mindenkivel előforult már, hogy egy kényes helyzetben jól jött volna, ha tudja mit kell tenni, és így megúszható lett volna a kellemetlenség.