Ugrás a tartalomhoz
már. 08. 2014

Átfolyós gáz vízmelegítő

Családi házakban és többlakásos épületekben (amennyiben   nincs  központi melegvíz-ellátó rendszer) a használati meleg vizet lakásonkénti készülékkel kell elõállítani. Az ingatlankezelõ vállalatok  számos esetben az elhasználódott központi melegvíz-ellátó berendezések felújítása helyett is a korábbi rendszert egyedi megoldásúval pótolják. Így a bérleményenkénti energiafogyasztás pontosan mérhetõ, tehát azé az energiáé is, amelyet a használati meleg víz elõállítására fordítunk. Ez pedig takarékosabb meleg vízfogyasztásra ösztönöz. (Megjegyezzük, hogy a felhasznált meleg víz lakásonkénti mérését — a mérõeszköz költséges volta miatt — nem vezették be hazánkban.) Elõnyös a fogyasztó számára is a lakáson belüli vízmelegítõ készülék, mert a víz hõmérsékletét igénye szerint önmaga határozhatja meg, természetesen a rendelkezésre álló vízmelegítõ felsõ hõmérséklethatárán belül.

Elõny továbbá, hogy a vízmelegítõ közelebb van a csapolókhoz, ezért lényegesen rövidebb csõszakaszokra van szükség. Így a használati szünetekben a csövekben kevésbé hûl le a víz, kevesebb lesz a veszteség. A melegvíz-elõállító készülékek szerkezeti felépítése lehet átfolyós (ezen belül közvetlen kifolyású és zárt), valamint tárolós rendszer. Tovább az alkalmazott energiahordozók szerint csoportosíthatók.

Átfolyós rendszerû készülékek


Az átfolyós rendszerû vízmelegítõ készülékek gázüzemûek. Fõleg hõterhelési értékük alapján választhatók. Eszerint megkülönböztethetõ a teljes háztartás, vagyis több melegvíz-csapoló (berendezési tárgy) ellátására alkalmas 13 kW-nál nagyobb teljesítményû, zárt és egy berendezési tárgy melegvíz-ellátásához 13 kW-nál kisebb teljesítményû közvetlen kifolyású készülék.

A 13 kW fölötti vízmelegítõk lehetnek kéménybe kötöttek (a befogadóhelyiségbõl táplált égésilevegõ-biztosítással), valamint kéménybe kötés nélküli, zárt égésterû (külsõ térbõl nyert  égésilevegõ-biztosítással és füstgázkivezetéssel).

A 13 kW alatti kis vízmelegítõk füstgázelvezetése lehet kéménybe kötéssel vagy anélkül, de az utóbbi esetben a helyiségbe került égéstermék és az elhasznált oxigén miatt — egy-egy alkalommal — 10 percnél tovább nem üzemeltethetõk. Valamennyi átfolyós rendszerû gázvízmelegítõ közös jellemzõje az igen kedvezõ hatásfok (85%), zárt égésterûnél 90%; mûködtetésükhöz min. 0,5 bar víznyomás szükséges. Fõégõjük csak vízvétel ide e alatt üzemel. A meleg víz hõmérséklete 25...65 °C között szabályozható.

A V4 (HÉVIZ SZUPER) típusú kéménybe kötött vízmelegítõ kizárólag automata, csaptelepre köthetõ változatban készül, gyújtórendszere piezoelektromos. A kéménytõl max. 2 m vízszintes vetületû füstcsõtávolságra szerelhetõ fel.

A ZV-4 típusú zárt égésterű vízmelegítő működése és belső felépítése megegyezik a kéménybe köthető VA típusú készülékkel. A külső térrel határos főfalra helyezhető. Utcai főfalra való kivezetésekor külön hatósági engedély szükséges. A kiegészítő szerkezetek a falon való átvezetéshez szükségesek. Télen 0 °C-nál kisebb hőmérséklet hatására, fűtetlen helyiségben, hosszabb vízvételi szünetekben a készülét vízkészlete lefagyhat. Bár ezt a gyűjtóégő egy ideig késlelteti, de tartós üzemszünet előtt célszerű az ürítőcsonkon a készíüléket vízteleníteni.

Kis vízigényű, egy berendezési tárgy ellátására alkalmas készülékek az 5 1/min teljesítményű vízmelegítők. Gyakori típusa a WG 125/G MINI-HÉVÍZ közvetlen kifolyású vízmelegítő, amit a berendezési tárgy fölé kell szerelni. A készülék termoelektromos égésbiztosítóval készül. A hőtermelést üzembe helyezéskor kell beszabályozni, ezt kövezően változtatás nélkül, a beszabályozott állással használható a készülék.

Jelenleg már nem gyártott, de számos háztartásban még előforduló készülék a hengeres palástú kéménybe kötött A-10 és AZ-10 típusú vízmelegítő. Az A-10 több csapoló ellátására, az AZ-10 típus a készülékre szerelt kifolyó és zuhanyszerelvénnyel, mint közvetlen kifolyású berendezés használható.